A kreativitás nem luxus, hanem a gazdaság motorja – Interjú Keresnyei Jánossal

Gondoltál már úgy a kulturális és kreatív iparágakra (CCI), mint a gazdasági növekedés első számú hajtóerejére? Hajlamosak vagyunk a művészetet és a kultúrát egyfajta „luxusként” kezelni, amit csak akkor engedhet meg magának egy társadalom, ha a „komoly” gazdasági ágazatok már jól teljesítenek. Keresnyei János, a Kreatív Ipari Klaszter társalapítója és a Kulturális Innovációs Kompetencia Központ (KIKK) vezetője szerint azonban az okozati összefüggés pontosan fordított: a gazdag, kreatív környezet az, ami produktívabbá teszi az embert, és felvirágoztatja a környező gazdaságot.

János nemrégiben a baszkföldi BDCC (Basque District of Culture and Creativity) meghívására Bilbaóban járt, a CREMEL 2.0 International Bootcamp eseményen. A BDCC Magazine-nak adott interjújából hoztuk el a legfontosabb tanulságokat a kreatív ökoszisztémák építéséről, a magyarországi helyzetről és a mesterséges intelligencia (MI) jelentette forradalomról.

Három évtized a kultúra, a technológia és az üzlet metszetében

Keresnyei János több mint harminc éve dolgozik a televíziózás, rádiózás, audiovizuális gyártás és stratégiai tanácsadás világában. Pályáját végigkísérte egy fontos felismerés: a kreatív gyakorlat akkor válik igazán értékessé, ha tartós változást képes generálni mások munkájában.

„Mindig is az a hajtóerő vezérelt, hogy megértsem – és segítsek másoknak is megérteni –, hogyan működnek valójában a kulturális és kreatív szakmák. Sehol sincs pontosan leírva vagy kodifikálva, hogyan áll össze egy színházi produkció vagy egy film, az értékláncok ritkán vannak feltérképezve, a folyamatok csak a gyakorlati szakemberek fejében léteznek. Az én feladatom az volt, hogy a kreatív és technológiai potenciált tartós, átadható tudássá alakítsam.”

Ez a hídépítés hívta életre a Pécsi Kreatív Ipari Klasztert és a KIKK-et is a 2000-es évek elején. Akkoriban a művészek és az üzleti szféra még teljesen más nyelvet beszéltek. A klaszter azért jött létre, hogy a kreatív kkv-k horizontális, értéklánc-alapú ökoszisztémában működhessenek együtt, és végre valódi gazdasági szereplőként tekintsenek rájuk.

A szerzői jog mint a kreatív ipar motorja

Sokan elfelejtik, hogy a kreatív iparágak lényege a kettősség: egyszerre hordoznak kulturális és gazdasági értéket. János szerint a szektor igazi motorja a szerzői jog és annak kiaknázása.

Ha a döntéshozók csak kulturális szempontból nézik a szektort, az a támogatási/szubvenciós logikához vezet (védjük a kultúrát, de nem fejlesztjük). Ha viszont tisztán piaci alapon kezelik, elveszíti a kulturális gyökereit. A szerzői jogi és szellemi tulajdoni láncok láthatóvá tétele az egyetlen módja annak, hogy a kreatív munkát menedzselni, finanszírozni és skálázni lehessen.

Mi a helyzet Magyarországon? Úton az országos szintű klaszter felé

A hazai helyzetet értékelve az interjúban elhangzik, hogy az elmúlt bő másfél évtized sajnos részben az elszalasztott lehetőségekről szólt: a független kreatív hangok sok helyen elvékonyodtak, a finanszírozás széttöredezetté vált.

Azonban egy hatalmas pozitív elmozdulás kapujában állunk. A közelmúltban elnyert jelentős támogatásnak köszönhetően a Kamarákkal és az iparági szereplőkkel együttműködésben megkezdődött a kreatív ipari klaszter országos szintre történő felskálázása. A cél egy fenntartható, független, a négyszeres hélix (quadruple helix) modellen alapuló rendszer kiépítése, amely integrálja a kreatív szektort, az üzleti világot, a közintézményeket és a civil társadalmat.

A mesterséges intelligencia: Új Gutenberg-galaxis?

A kreatív szakmák ma leginkább az MI térnyerésétől hangosak. Keresnyei János szerint a mesterséges intelligencia nem egy múló hóbort:

„Történelmi léptékben az MI a kreatív iparágak számára azt jelenti, amit a nyomdagép jelentett a tudás számára. Bizonyos értelemben ez a Gutenberg-galaxis végét is jelentheti.”

A CREMEL 2.0 európai projekt keretében végzett kutatások (6 ország, 12 szektor, 64 mélyinterjú) rávilágítottak, hogy a szakemberek nem magától a technológiától félnek, hanem az etikai, szerzői jogi kérdésektől, és attól, hogy teljesen egyedül kell navigálniuk ebben az új környezetben (85%-uk egyedül kísérletezik).

A kutatások szerint a kreatív szakemberek 52,7%-a a „kompetenciacsapda” állapotában van: ismerik az MI-t alapszinten, de nincs meg a mély tudásuk a transzformatív alkalmazáshoz. A CREMEL 2.0 éppen ezért nyílt forráskódú, gyakorlat-orientált, szektorspecifikus képzésekkel igyekszik elérni, hogy a kreatív szakember maradjon a kormányrúd mögött.

Útravaló a jövőre: Hit, bátorság és nyitottság

Keresnyei János üzenete a szakmapolitikusoknak, kreatív alkotóknak és projektmenedzsereknek egyaránt szól:

1. A meggyőződés: A kreatív ipar nem jóléti jutalom, hanem a gazdasági siker alapja.

2. A kihívás: Az MI nem fog megvárni minket. A szerzői jogokat meg kell védeni és adaptálni kell ebben az új technológiai környezetben.

3. A meghívás: A kreatív iparágról gondolkodó európai szakmai közösség létezik, de még túl szűk. Több személyes találkozásra, határokon átívelő tudásmegosztásra van szükség.

A hálózat ereje ugyanis a tagok összesített tudásában rejlik, nem pedig a központban.

Forrás és eredeti cikk: BDCC - Janos Keresnyei Interview

Neked mi a véleményed? Hogyan érinti a te kreatív szakmádat a mesterséges intelligencia, és szerinted hogyan lehetne jobban becsatornázni a kreatív ipart a hazai gazdaságfejlesztésbe? Írd meg kommentben!